Közeleg a Karácsony! Van, aki már a gondolatától is falnak megy, mások csak az anyagi veszteséget látják benne, egyeseknek stressz forrást jelent, ám vagyunk páran, akik még magát az ünnepet szeretjük, várjuk, és lázasan készülődünk. Én már November közepén kezdem a hangolódást: Igazából szerelem, Bridget Jones naplója, Lebilincselő karácsony kerülnek a dvd lejátszóba. (A Reszkessetek betörőket Szentestére hagyom.) Már a kedvenc Jingle Bells és Last Christmas verziókat is letöltöttem. Levelet írok a Mikulásnak (akitől pici korom óta rettegek, hiszen a hatalmas virgáccsal maga a fő dom; simán el tudom képzelni az Északi-sarkon berendezett BDSM szobáját, ahol Rudolfot korbácsolja), és a Jézuskának. Szigorúan díszes levélpapírra gyöngybetűkkel írva természetesen. Bár idén már elgondolkodtam az elektronikus módszerről, leegyszerűsíteném a dolgot a kívánságok belinkelt webshop elérhetőségével, így tuti nem lőnek mellé a teljesítők. Egyébként merem javasolni kortól függetlenül a „kívánságlistát”, csomó kellemetlenséget tudtok spórolni, mind magatoknak, mind az ajándékozónak. Elég ciki, mikor kiül az arcodra a fintor, amikor kicsomagolod a nagyidtól kapott hálóinget, aminek már az anyaga is libidógyilkos, a púder rózsaszínről nem is beszélve, a térdedet szigorúan takarja, és a cuki hímzés a nyak részen…… na az a csúcs az egészben. Hiába na: Mamika vigyáz a kis unoka erkölcseire, bár az ilyen darabokkal gyakorlatilag cölibátusra ítél egy életre.
Van pár trükköm, hogy legyőzzem a bennem rejtőző Grincset, hogy 24-én valóban a lényegre, a családra, a szeretet ünnepére koncentráljak: Már ilyenkor elkezdem összeírni kinek, és mit szeretnék adni, illetve mit engedhetek meg magamnak. El is kezdem a beszerzést, hogy ne egyszerre kelljen mindet, a karácsonyi pláza-forgatagot pedig így tuti elkerülöm. Amit lehet, internetről rendelek, ezzel időt spórolok. Ha szűkös a keret, magam készítek személyes ajándékokat, aminek sok esetben sokkal jobban örülnek, mint bármi más drága dolognak. Nálam népszerűek az élmény-ajándékok: színházjegy, masszázs, wellness. És itt térnék rá a mai fő témára: ha ajándékozhatunk egy kalandparki belépőt, vagy tesztvezetést, miért ne lephetnénk meg Kedvesünket valami erotikus dologgal?
Azt korábban már írtam Nektek, hogy nem javaslom, hogy valami alkalomra kérjétek a párotoktól az első swingerezést, mert könnyen ajtócsapkodás a vége, ha a kedvest váratlanul éri a kívánság. Azonnal kombinálni kezd, hogy ő már tuti kevés neked, ezért jobb nem így megközelíteni a dolgot. Azonban, ha korábban már felvetődött a téma, és egyikőtök sem zárkózott el a dologtól, csupán az első alkalmat halogatjátok még, mert kicsit talán bátortalanok vagytok (ami normális), akkor tökéletes pontja lehet ez a kérés a Jézuska levelének. A bátortalanabb fél is ötletesen becsomagolhatja, és teheti a fa alá a kedvesének a swingeres beleegyező nyilatkozatát, csak egy borítékra lesz szüksége, és egy papírra, amire rávezeti, hogy elérkezettnek látja az időt, hogy meglátogassanak egy klubot. Esetleg a kiválasztott hely logóját is letöltheti a netről, és csempészheti be a párja ajándéka mellé. Biztosan örülni fog, aki kapja, és talán jobban is értékeli, mint a századik zoknit, vagy nyakkendőt. Szingli barátainkat is megajándékozhatjuk egy ilyen élménnyel. Persze nem arra gondolok, hogy partiba vágjuk, hanem meginvitálhatjuk magunkkal, vagy egyeztetve a klub házigazdáival, akár kérhetünk is egy névre szóló igazolást, amivel az ismerősünk az általa választott napon megszerezheti első ilyen élményét. Gyakorlatilag nevezhetjük swinger-kuponnak is. Miért ne? Ha van vásárlási utalvány a plázába…..
Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy már gyakorlott swingeresek lepjék meg egymást valami újdonsággal. Gondolok itt arra páldául, hogy ha a párunkról tudjuk, hogy titkos álma egy többes felállás, amolyan igazi nagy gabalyodás (mert eddig ez kimaradt, csak szolidabb felállásban bontogattátok szárnyaitokat), akkor a szándék legyen az ajándék. Ám a szándék mellett tegyünk is meg mindent a kivitelezés érdekében, és ne gördítsünk akadályokat a beígért orgia útjába, mert akkor jogosan tesz az ajándékozott fél szemrehányást.
Egy erotikus tánc-előadással is meglephetitek partnereteket. Ha ez otthon a csemeték miatt kivitelezhetetlen, tökéletes színhelye lehet a produkciónak a klub. Hangulat, rúd, minden adott az előadáshoz. Válasszatok egy megfelelő zenét, a You Tube-on pedig elleshettek néhány trükköt az öltáncokhoz, sztriptízekhez, rudas mutatványokhoz. Én azt gondolom, sokkal személyesebb, maradandóbb élmény, mint amikor egy profi táncost béreltek a kedvesnek, aki ugyan letolja a maga 20 perces, színvonalas műsorát, de aztán fogja magát és hazamegy a bezsebelt gázsival. Félreértés ne essék, elismerem a munkájukat, és szívesen is nézem, mindegy, hogy férfiről, vagy nőről van szó, de Őket inkább egy céges rendezvényen, lány- és legénybúcsún tudom elképzelni. Teljesen más, amikor az az ember táncol neked, aki igazán fontos számodra. Megérintheted (de a műsort soha ne akadályozd!), majd a finálé sem marad el félrevonulva kettesben, hármasban, bármilyen formációban. Az se baj, ha kicsit ügyetlenebb vagy, ha viccesebb a show-műsor, a szándék, a kreatív gondolat, az, hogy bevállalod és készülsz, mindennél többet ér. Csak egy jól megválasztott zene, egy szexi ruci, némi önbizalom kell, és had szóljon. Bevonhatsz egy barátot, barátnőt is a számba, hogy fokozd a hatást. Itt már tényleg csak a fantáziátok szab határt, a párotok pedig tuti oda lesz. Én anno béreltem egy táncoslányt az exemnek. Vérprofi volt és ügyes, dekoratív, de az egész estében ez volt a legelhanyagolhatóbb momentum. Az összecsődített barátoknak sokkal jobban örült, az otthoni magánszámnak pedig különösen. Chippendale showban is volt már részem… Nos, valóban tehetséges srácokat láttam, kidolgozott felsőtesttel, angyalok által faragott pofival, kreatív műsorral, de egyik sem ért fel azzal, amit a szülinapomra egyik kedves For You-s barátomtól kaptam. Az valami szenzációs volt! Igaz az első verzióról a pálinkának hála lemaradtam, de a hajnali ismétlést mai napig őrzöm a tudatomban. A kedvesem is olykor megtámadja a színpadot, és kezd riszálásba, bájosabbat elképzelni sem tudok, és többet ér, mintha venne egy doboz bonbont. Az sem titok, hogy egyik hajnalban én is egy kis tánccal csábítottam folytatásra. Nem volt hálátlan. Azt hiszem az én „fizettségem” bár nem anyagi, hanem természeti jellegű volt, többet ért minden sztár fellépő gázsijánál. Az elismerő pillantásokról nem is beszélve. Pedig az valóban rögtönzött produkció volt. Szóval hölgyek, urak! Még nem késő gyakorolni, felkészülni. Csak semmi pánik, semmi lámpaláz!
Remélem sikerült oldanom a Karácsony okozta feszkót, hasznos tippeket és talán ötletet is adtam, hogy mivel lepjétek meg a szeretteiteket. (Nem a nagymuterre gondolok….. ) Még van idő Karácsonyig! Nosza hát… Addig viszont találkozzunk a klubban, vagy itt a virtuális térben. Legyen csodás napotok! Nagy cuppantós Mindenkinek! Hamarosan új témával jelentkezem!
