SwingerForYou Swingerklub

Páran elég jól ismertek a klubból.

Tisztában vagytok azzal is, hogy 3 éve szingliként élem mindennapjaim (kisebb-nagyobb volumenű epizód hercegeimet leszámítva), és a társamat netes vonalon keresem. Talán nem is tudnék olyan bulit megemlíteni, ahol ne hangzott volna el az alábbi kérdések egyike: Volt valami rémséges randid a héten? Mesélj! Milyen „autistát” sikerült levadásznod, amióta nem találkoztunk? (Autistának nevezem a kritikán aluli pasikat, és ezzel nem a sérült embereket szeretném leminősíteni, vicc tárgyává tenni csupán arra értve mondom ezt, hogy a találka alkalmával Tom Cruis szerepében érzem magam az Esőember című filmben, annyira fárasztó, annyira nehéz megtalálni a közös hangot. Amikor az illető randevú alany csak annyit tud kinyögni, hogy „naná, hogy szeretem a juharszirupot”….

Hangsúlyozom: SENKIT SEM SZERETNÉK EZZEL MEGBÁNTANI! ) Nekem pedig sajnos, vagy sem, mindig van egy naprakész, utólag már vicces sztorim, amit adott pillanatban rémálomként, drámaként éltem át. De hát… Több békát meg kell csókolni, mire egyikből királyfi válik.

Ha egy aktív swingeres szóló társat keres, akkor felmerül a gondolat: miért nem klubban teszi ezt? Tőlem is tucatszám kérdezik, miért nem ott ismerkedek:

1.       A klub a szórakozásé.

2.       Ott a szex dominál, nem az érzelmek, és bár mind tudjuk, hogy a jó kapcsolat alap pillére a jó szex, de azért vajmi kevés esélye van, hogy klubban találj érzelmekre.

3.       A swinger nem társkereső. Szexpartnert találhatsz színesítésre.

Ezt a helyén kell tudni kezelni, nem többet fantáziálni a dologba. Láttam már olyat, hogy szerelem, kapcsolat alakult ki szólók között, de ez csak az üdítő kivétel, ami erősíti a szabályt.

A rohanó mindennapokban marad hát az internet. Egy gondosan megszerkesztett profil, pár marketing mondat, és már szelektálhatsz is. Megvan a közös érdeklődés, a kereslet-kínálat is találkozik, pár szimpatikus levélváltás, lassan ideje lenne a személyes találkozásra terelni a dolgot, ám a korrektség úgy kívánja, jelezzem a klubhoz való szoros viszonyomat. Puhatolózok a nyitottságáról, úgy tűnik elég liberálisan gondolkodik, elő hát a farmával: szombatonként egy swinger klubban éjszakázom. BUUUUMMM!!! Jó esetben nem tilt le azonnal, mintha leprás lennék, esetleg feltesz pár ezzel kapcsolatos kérdést, a jól informáltak pedig örömujjongásba kezdenek, és rávágják: akkor veled lehet hármasozni. Ennél a résznél szoktam lefejelni az asztalt, de egymás után háromszor, hogy biztos legyek benne, hogy jól olvastam az üzenetet, majd számolok százig, és igyekszem kulturáltan kifejteni, hogy miért is él tévedésben, és fogalomzavarban.

Attól, hogy szombatonként a Győri út 16. a törzshelyem, még nem jelenti azt, hogy vadidegenekkel szeretnék hármasozni. Társkeresésnél pedig talán először venni kellene a fáradtságot, hogy engem ismerjen meg, aztán pár kávézós, protokoll randi után velem, kettesben kellene hancúrozni, nem egyből arra asszociálni, hogy ez egyenes út egy édes-hármashoz. A saját szabályainkat a későbbiekben tisztázni, és onnantól swingeres párként tovább működni. Legtöbbször ezek az emberek csak hallomásból értesültek erről a világról, és életükben nem jártak még ilyen helyen. Általam várják a beavatást, amit készséggel meg is tennék, ha úgy alakul.

Másik eset, hogy ezek az emberek veszett kíváncsiskodásba kezdenek, de az már nem a személyemet, hanem a klub estéket illetik. Mit mondhatnék erre? Olvasd el a blogomat, ha ennyire érdekel, de régen gáz, ha a klub jobban érdekel, mint én. (A blog miatt is kerültem már feketelistára. De ez is én vagyok!)

Ha valakinek pozitív, elfogadó a hozzáállása, és valóban rám kíváncsi, akkor jöhet a jól megérdemelt személyes tali, a sordöntő, ami mindent visz. Ezekről külön blogot írhatnék már. Legtöbbször meg sem közelíti a kis buksimban kialakított idealizált pasit, esetleg 10 évvel korábban készült fotójával reklámozza magát a profilképén, és a magát sportosnak valló fiatalemberről kiderül, hogy bizony maximum a sakkot űzi sportszerűen. Nem vagyok felszínes, de a megtévesztés inkorrekt. A szóbeli kommunikációs nehézségekről már ne is beszéljünk, de van, hogy szimplán csak nincs meg az a bizonyos extra vonzalom, ami kellene, nem indítja be az erotika központomat sem, és annyi rutinom már van, hogy akkor megette a fene az egészet.

Egyre több pártól hallom, hogy Ők fiút/lányt/párt keresnek interneten. Az enyéimhez hasonló rémtörténeteket mesélnek. El szoktam mondani, hogy bár léteznek kimondottan swingerre specializált platformok, fórumok, de azért egy párnak még ott is nagyon kockázatos ismerkedni, illetve közel sincs könnyű dolguk, hiszen ott több ember részéről kell a kölcsönös vonzalom, szimpátia. Ha megvan, akkor a személyes találkozón is duplázódik a rizikófaktor, mint mondjuk nálam az egy-egy ellen társkeresésben. Ha a másik pár hölgy tagja például szimpatikus, dekoratív, de a társa lehangoló, akkor még inkább csalódottság lehet. Chaten mondjuk az értelmiségi hölgy írogatott, a kávé mellett pedig az alpári férj is képviselteti magát. Necces, kellemetlen helyzet. Ha esetleg ideális jelöltre bukkantok, akkor hová kellene menni? Az otthonában senki sem szereti ezeket a pajzán dolgokat rendezni, esetleg gondot okozhatnak a gyerekek, háziállatok. A motel túl személytelen, de még mindig jobb megoldás. Felesbe álljátok a költségeket, vesztek pár italt, és had szóljon a rock’n’roll. De mi van akkor, ha a becserkészett fiú/lány/pár nem váltja be a hozzáfűzött reményeket? Kellemetlen! A négy fal nem nyújt könnyű egérutat, nehezebb kibúvót találni. Nem akarjátok megbántani, ha már előtte túl vagytok pár közös meetingen. Patt helyzet kicsit.

Én elfogult vagyok a klubokkal kapcsolatban, és a „mentoraim” is mindig hangsúlyozták a netes swinger-ismerkedés, házi-swinger veszélyeit, de az évek, a személyes tapasztalataim őket igazolták. Ha neten kerestek játszótársakat, beszéljetek meg klubos találkát, ezzel védve magatokat. Ha valami gubanc van, akkor könnyebben találtok mentséget a másik fél megsértése nélkül, és még az esélyt is megadjátok, hogy adott estén talán találjatok hozzátok közelebb álló párt, vagy szólót.

Én mindenképp sok sikert kívánok Mindenkinek az internetes, vagy személyes- klubos ismerkedéséhez!

Ne feledjétek: utóbbira nálunk csütörtökön, vagy szombaton van lehetőségetek.

Csodás napot! Pusszantós!

A BDSM témát már kiveséztem Nektek, miután sok érdeklődővel találkozom, kifejtettem ezzel kapcsolatos véleményemet. Amikor azt a bejegyzést fogalmaztam, a gondolataim elkanyarodtak. Ott már említettem, hogy bizonyos része egyes testrészek, anyagok, abból készült ruhák látványára, érintésére okoz szexuális izgalmat. Elmondhatjuk tehát, hogy ennek a műfajnak részét képezi. Erről szeretnék most írni Nektek, kicsit közelebb hozni hozzátok.

A fetisizmust a szakirodalom így definiálja:

„Egyes tárgyaknak titokzatos, természetfeletti erővel való felruházása, és ebből fakadó babonás tisztelete. A test valamely részére, illetve a vele érintkező tárgyak (kesztyűre, harisnyára) irányuló beteges nemi vágy.”

Én nem gondolnám, hogy ez minden esetben betegesnek mondható. Elég sok férfi gerjed egy szexi magas sarkú cipőre, és valljuk be, egy platformban, tűsarkúban a női vádli sokkal formásabb, kecsesebb. Nem hiába vesszük fel. A legtöbb baromira kényelmetlen, maximum vízszintesben viselhető el, és a férfiak elismerő tekintetét hivatott vonzani. Mi másért kínoznánk magunkat? Én arra is mérget mernék venni, hogy tuti egy pasi találta fel, akinek soha sem kellett benne egy centit sem megtennie. (A tűsarok nem hiába kapta a nevét a stiletto tőrről a harmincas években. Megkockáztatom, hogy eredetileg vallató, kínzóeszköznek szánták.)

Szolid fetisizmus magatartással gyakran találkoztam már, számomra deviánsnak tekinthetővel csupán egyetlen egyszer. Próbáltam én tolerálni, de már zavaró volt, hogy egyetlen testrészem köti le az egész ember figyelmét. Féltékeny voltam arra az egy porcikámra, amit ő bálványként imádott. Kommunikálni is nehézkes volt, amikor folyton egy pontra fókuszált, történetesen nem a szememre, ami ilyenkor elvárható, a tiszteletadás jele lenne. Pár randi után dobbantottam is inkább. De ez az extrém, szélsőséges kategória. Foglalkozzunk inkább a megszokott, elfogadható, egészséges alternatívákkal.

Van, aki ruhában szereti.

Legyen az szexi jelmez, fűző. Egy a lényeg az izgató textil. Jelmezekben jó kis szerepjátékokat lehet játszani. Ki ne fantáziált volna még arról, hogy a dögös rendőr bácsi megbilincseli, majd tüzetesen átmotozza, vagy a dögös nővérke aprócska ruhájában kecsesen leejti a sztetoszkópját, esetleg visszaülnek pár röpke pillanatra az iskolapadba, ahol a diáklány kurta kis kockás szoknyájában várja méltó büntetését a tanár úr pálcájától. Dobjátok fel a szettet némi latexszel, vagy bőrrel. A hatás garantáltan nem marad el. A fényes fekete anyag előnyösen emeli ki a vonalakat, különösen izgató hatást fejtve ki. Ebben szerintem semmi kivetnivaló nincs, sőt. Elő hát az izgató rucikkal! Egyes darabokat az együttlét alatt is magadon tarthatsz, hála a rafinált kivágásoknak a szükséges helyeken. Kiegészítőnek bátran válassz harsány tűsarkút, platformot, és a pasi eldobja az agyát.

Ábrák a testen.

Én erre kimondottan nem gondoltam volna, de a testen lévő ábrák, motívumok előkelő helyen szerepelnek a fétisbolondok listáján. Jobban belegondolva ez magyarázat is lehet az úgynevezett derék, csípő tetoválásoknak, amiket sokan „ribanc rendszámnak” neveznek. Bizonyos szögből nézve, ez valóban üdítő látványt jelenthet, gondolok itt a hátul szorgoskodó férfire. Ha a párodról kiderül, hogy ilyen jellegű vágyai vannak, de nem szeretnéd „megbillogozni” magad egy egész életre, akkor jó megoldás lehet a kozmetikai csillám festés, amit kedvedre cserélgethetsz, vagy hennával készíthetsz magadra nonfigoratív alkalmi rajzokat. Ennél a verziónál, akár az előjátékba is bevonhatjátok a festéket: egymás teste lehet az élő vászon. Izgató, ugye? De nem beteges! Az ecset érintése már önmagában kellemes érzés. Bizonyos törzseknél az arc- test festése jelentéssel bírt, akár harci dísz, vagy termékenységi szimbólumként szolgát, innen eredhet hát ez iránti érdeklődésünk, vonzalmunk.

Testékszerek, kötözés

Néhány embernek a piercingek érintése, látványa okoz kéjes örömöt. Amikor én az enyéimet szúrattattam, semmi fétistől vezérelt oka nem volt. Igaz én még jó kislány koromban szereztem be a sajátjaimat, és inkább lázadásból, mintsem szexuális indíttatásból, de halkan megsúgom: később a pillanatnyi fájdalom megtérült. Sok elismerést kaptam a fiatalkori hóbortnak köszönhetően. Persze nem kell, hogy most azonnal rohanj el egy szalonba, és gyorsan kérj egy ékszert valamelyik testrészedbe! Nekem erről az egyik kedvenc filmem jutott eszembe, a Pulp Fiction. Az egyik jelenetben Jody Vincenttel beszélgetett, és a lány kifejtette a nyelvpiercing előnyeit, amikor Vincent megkérdezte a kíváncsiság kedvéért, miért van szög a nyelvében? A válasz rövid, velős, és lényegre törő: „A szexhez….szopásnál jól jön.”  De ha már a Ponyvaregénynél tartunk, egy másik jelenetben a fétisek lábimádata is szóba kerül. Jules folytat Vegaval eszmefuttatást az orális gyönyörök, és a lábmasszázs közti különbségekről. De maradjunk az ékszereknél, amit ha nem szívesen szúratnál, akkor használhatsz helyette gyöngysort. Legyen minél hosszabb, és némi síkosítót is dobj be, majd ezzel kezd a pasi előtt kényeztetni magad. Ezzel az ékszerrel a kötözés utáni vágyainak is engedhetsz, ha csak ezt viseled, gondosan magadra tekerve, fedve a tested kis porcikáit. Be fog indulni a látványtól, attól meg pláne, ha őt simogatod vele. Ennek a bizsunak érintése a mellbimbókra, a combok belső felére is kimondottan kedvező hatást gyakorol, tehát nem hiányozhat a kelléktárból.

Ugye, hogy nem is annyira borzasztó ez az egész? Érdemes kipróbálni, játszadozni akkor is, ha rátok nem jellemzőek ezek a fétisek. Egy kis móka sohasem árthat. Ezek az anyagok, ruhák, cipők, eszközök a klub keretein belül is boldogan megférnek, nyugodtan becsempészheted a swingeres táskádba. Ott senki sem fog megszólni az erotikus cowgirl jelmezedért, maximum reménykednek, hogy őket is meglovagolod, egy bőr, vagy latex cucc pedig a pasikon is irtó jól mutat. Én már többször láttam klubban ilyen jellegű rucikban szórakozó embereket, és határozottan dobtak az est hangulatán.

Azt hiszem épp itt az ideje a saját jelmezeimet is előkotorni a szekrény aljából, és bár nincs farsang, sem halloween, de egy-egy este szívesen mutatnám magam abban a szerkóban a klubban. Most viszont elköszönök, mert vár rám egy nagy kupac libidógyilkos vasalni való. Lehet, felkapom hozzá a matrózlány kosztümöt, és szexi lakk magas sarkúban kezdek neki, a jó kis Ponyvaregény kíséretében. Legyen szép napotok! Ne feledjétek: csütörtökön Gang Bang, szombaton pedig 100% tiszta swinger party Csak Nektek! Nagy pusszantós Mindenkinek!

Mai bejegyzésem témája egy különös világ felé kalauzol el benneteket, ez pedig nem más, mint a BDSM. Ha most azon töritek a fejeteket, hogy miért írok én erről, egy swingerrel foglalkozó blogban, a válasz roppant egyszerű: Rengeteg üzenetet kapok az egyik közösségi portálon, melyben „felkérnek, hogy esetleg legyek az Úrnőjük. Amikor megkérdezem, hogy tulajdonképpen mi is vezérelte, hogy pont engem tiszteljen meg ezzel a felkéréssel, azt feleli: Mert láttam a neved egy swingeres oldalon. (Ilyenkor, ha durvábban reagálok, a sub típusú illető még örömét is leli benne, és megírja, hogy ha írásban ennyire jól alázok, akkor élesben tuti jó domina lehetek, szóval a leépítő dumámmal öngólt rúgok.)

Ezért gondoltam, hogy érdemes tisztába tenni pár fogalmat ezzel kapcsolatban.

Mi a BDSM:

Gyűjtőszó. Az angol Bondage & discipline (B&D), Domination & submission (D&S), Sadism & masochism (S&M) szavakból képzett rövidítés, magyarul „kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus” fogalmakat jelöli.

Magával a swingerrel közvetlen kapcsolatba nem hozható, de ha valakiben affinitás támad az efféle szerepjátékhoz, illetve talál klubban olyan párt/fiút/lányt, akiben/akikben hasonlóképpen él a szado-mazo életérzés, akkor természetesen semmi akadálya az izgalmak ilyenforma fokozására kölcsönös örömszerzés céljából, hiszen ez lenne a cél. Viszont az eszközöket nem árt, ha hozod magaddal.

S/M és BDSM eszközök: szájpeckek, bilincsek, maszkok, csuklyák, nyakörvek, erényövek, paskolók, korbácsok, ostorok, csipeszek, bandázsok, kötelek stb.

A BDSM együttléteket a résztvevők gyakran szeánszként nevezik meg, szerves része a szerepjáték és a fetisizmus. Nem mindig van jelen a fájdalom okozása, hanem maga szituáció, a kommunikációs alázás, becsmérelés, illetve bizonyos anyagok (latex, bőr), azokból készült ruhák, alsóneműk érintése, simogatása váltja ki az izgalmakat. Szóval, aki eddig azt gondolta, hogy a BDSM arról szól, hogy ütjük-vágjuk a partnerünket, óriási tévedésben él, hiszen rengeteg szintje, válfaja van ennek a műfajnak. A szerepjátékban szélsőségesen elválik az irányító és alárendelt szerep. Az aktív, utasításokat adó úr (dom) vagy úrnő (domina) és a passzív, „szenvedő” szolga (sub). Switcnek nevezzük azokat az embereket, akik számára egyaránt kielégülést okoz az alá- és fölérendelt szerepkör, tehát szívesen tetszeleg dom/domina, de akár sub szerepben is.

A szubjektív véleményem az, hogy megfelelő intelligenciával, és egy olyan partnerrel, akivel meg van az egymás iránti feltétlen bizalom, simán beleférhet egy ilyen kis játszadozás, ha nem is rendszeresen, de olykor bizony nem árt a vérpezsdítés. De mindenképp tisztázzátok a saját szabályaitokat, mielőtt belekezdenétek: meddig mehettek el, ki- és melyik szerepben tudja elképzelni magát, milyen eszközöket használtok.

Sok-sok évvel ezelőtt  megismerkedtem egy párral. Teljesen átlagosak, hétköznapi páros, semmivel sem tűntek extrémebbnek, mint Te vagy én, vagy bármelyik utcai járókelő házaspár, a klubban sem mutattak semmi rendhagyó magatartásformát. Az egyik alkalommal beszélgettünk, és szóba került ez a téma, akkor mesélték el, hogy őket igazából vonzza a BDSM, és bizony több méternyi kötéllel, bilincsekkel, illetve más kapcsolódó eszközzel járkálnak. Miután visszapakoltam az álamat a helyére, és lefuttattam az agyamban egy képet, ahogy csitt-csatt, dirr-durr verik egymást otthon, végre szóhoz jutottam, és mertem kérdezni. Kedvesen, nyitottan fogadták kérdéseimet, majd megmutatták a kincses-táska tartalmát. Elsőre azt hittem a benne lévő cuccokra pillantva, hogy talán hegyet mászni készülnek, de ők cinkosan kuncogva közölték, hogy ez nem teljesen ezt a célt szolgálja. A srác gyorsan szemléltette is a funkcióját, és pillanatok alatt a kötélből egy komplett „ruhát” sodrott a párjára. Ekkor már komoly kis közönsége volt az „akciónak”, a táska pedig egyre újabb és újabb érdekesebbnél érdekesebb kincset tárt elénk. Egyre több kérdés érkezett, de most már nem csak tőlem, hanem a többiek részéről is. Az igazán vakmerők még kölcsön is kértek egy-egy nevelő eszközt, amivel aztán félrevonultak, majd kipirult arccal, elégedetten tértek vissza. Én és a barátnőm egy pálcát, és egy korbácsot kezdtünk tüzetesebben vizsgálni, és amolyan Luke Skylwalkeresen kezdtünk lézerkardozni vele, melynek eredménye a többiekből kiváltott nagy kacagáson kívül néhány seb a combunkon, és persze pár erőteljes „Jajjjj” és „Auuuu”. Gyorsan el is kobozták a szerszámokat, mielőtt egymásban, vagy másokban, netán az eszközökben kárt tennénk. Nem árt kellő érettséggel kezelni ezt a dolgot. Akkor, ott, nekünk ez még nem sikerült. Pár nappal később ülepedett le bennem a gondolat, és raktam helyre magamban az ezzel kapcsolatos fogalmakat. Nem nevezném magamat kimondottan „műkedvelőnek”, sem sub, sem domina nem vagyok igazán, de olykor a párommal(nem felkérésre, nem idegenekkel!!!!!)  szívesen dobom fel ezzel a hétköznapokat.

A pároknak már csak érdekesség képen is érdemes foglalkozni ezzel a témával, mielőtt végképp elutasítanák, kicsit nyitottan hozzáállni, feszegetni azokat a bizonyos határokat, szerintem a siker garantált. A szóló urak felé viszont jelezném, hogy Úrnőjét, domináját nem biztos, hogy egy klubban fogja megtalálni, így szűkebb környezetben, vagy erre specializálódott portálokon érdemesebb partnert keresni, akivel akár később klubban is tudnak találkozni, és eljátszani a saját kis szerepüket.

A mi „szeánszaink” továbbra is csütörtökön és szombaton kerülnek megrendezésre. Várunk szeretettel! Szép hetet Nektek! Legyetek jók, vagy kicsit rosszak…. És akkor jöhet a dádá….

Én nagyon hálás vagyok a technika vívmányainak, az internetnek, az okos telefonoknak. Amellett, hogy naprakész lehetek a világ dolgait illetően, rákereshetek a számomra érdekes témákra, megkönnyíti a kapcsolatok ápolását a barátaimmal, lehetőséget teremt arra is, hogy megosszam Veletek a gondolataimat. A „Make love, not war” bejegyzésem kimagasló olvasottságot mutatott. Ez azért jó, mert kimondottan szól a swinger iránt érdeklődők, és az azt ellenzőknek is. Több perspektívából foglalja magába ezt az egész „műfajt”, és kitér arra, hogy attól, hogy valamivel nem tudunk azonosulni, attól még lehetünk toleránsak azokkal szemben, akik viszont élik ezt a világot. Megtisztelő az érdeklődésetek, és a sok megosztás is a közösségi portálos profiljaitokon. Nagyon sok swinger-barát és –meglepő módon- klubtól elzárkózó ismerősöm posztolta az idővonalán, ezzel segítve azt, hogy ez nem egy bűnös dolog, csupán nyitottság, szexuális szabadosság. Kommentekben aztán felváltva kaptak hideget, meleget. A támadásokat nagyon jól fogadták, és rávilágítottak, hogy ez csupán egy érdekesség, és elgondolkodtató dolog. Épp ez volt a bejegyzés lényege. Homokba dughatjuk a fejünket, a struccpolitika is egy választás, de attól még igen is élnek olyan emberek, akik ily módon hódolnak a szerelem, a szexualitás örömeinek, és Ők bizony tartalmas életet élnek.

Másik érdekessége a napomnak egy ismerős felkérés volt egy swinger iránt érdeklődő fiatalembertől. Nem igazoltam vissza, de megkérdeztem, hogy tudok-e esetleg segíteni valamiben. Intelligens módon válaszolt, és leírta, hogy Ő abszolút kezdő a témában. Volt egy mondata, ami aztán igazán megihletett: „Kb. úgy kell elképzelni, mint pl. a filmekben? Kis ismerkedés stb. aztán irány….?” Átirányítottam a korábbi bejegyzésekre, hiszen elég konkrét képet fest arról, hogy miről is szól ez az egész. De ez a pornó filmes megközelítés nem hagyott nyugodni, és elkezdett zakatolni az agyam.

Kicsit talán olyan hatása lehet, mint egy interaktív, 4D pornónak. Viszont, ha azt vesszük alapul, hogy „maga a pornográfia –mint fogalom- olyan irodalmi művet, képet vagy filmet jelöl, melyben mezítelenséget vagy közösülést ábrázolnak nemi izgalom elérése céljából. A hangsúly a nemi aktus, illetve a nemi szervek közvetlen módon való megmutatásán van. Elfogadott vélemény szerint nem azonos az erotikával sem, ami hasonló nemi izgalom elérését tűzi ki célul, de a közösülés vagy a nemi szervek premiere plan bemutatása nélkül. A pornográfia célja elsősorban a szexuális ábrándok, vágyak főleg vizuális manifesztációja. Épp emiatt nem az átlagemberek vagy szereplők valódi szexuális szokásai nyilvánulnak meg benne, hanem amit az érdeklődők többsége a fantázia alapján látni akar. Ennek következtében a pornográf művekben nem fordítanak nagy figyelmet azok valósággal való egyezésére minekutána azok sokszor abszurdak, hiteltelenek és/vagy közönségesek, harsányak.”Akkor talán ez a felvetés nem állja meg a helyét. Hiszen ez nem film, ez maga a valóság. Nem az exhibicionizmus, a nemi szervek mutogatása a cél, és nem is egy megrendezett, mindenki igényét kielégítő dolog.

A klubban a kölcsönös szimpátia megléte feltétlen szükséges, az élvezet hangjai őszinték, aminek eléréséért bizony meg kell „küzdeni” kicsit. Nos, igen, ha egy csoportos gabalyodást kívülről nézel, az valóban emlékeztethet egy-egy pornós jelenetre, de itt a „szereplők” rendeznek, a saját élvezetük, orgazmusuk a cél, és nem a nézők igényeinek kielégítése. Ergo ne kezdj el külső szemlélőként dirigálni a szobában aktívan tevékenykedőknek. Ha megkérdezed, hogy szeretnék-e, hogy csatlakozz, illetve erre pozitív visszajelzést kapsz, akkor Te is szereplővé válsz. A filmiparral ellentétben, nem durr bele módon, rögtön és azonnal bele az első utadba akadó Hölgy szájába, popsijába, hanem kulturáltan kell felvenni a „fonalat”. Mindenekelőtt: gumi, gumi, gumi! És, ha már Ők befogadóak voltak Veled, akkor tedd meg Te is, hogy kellő figyelmet fordítasz a jelenlévők igényeire, és nem csak a saját orgazmusod a cél. Segíts kényeztetni. Azért sarkítottam ki a példát a pasikra, mert általában Ők azok, akik később csatlakoznak be egy-egy „orgiába”.

Ezek alapján én mindenki fantáziájára bíznám, hogy mennyire „pornó jellegű” a swingerezés. Szerintem mindkettőnek meg van a maga varázsa, de egy lapon nem igazán említeném a kettőt. Az internet tele van külföldi klubos videókkal - láttam én is párat-, ott vannak már kimondottan videós bulik, ahol a látogatók nyíltan felvállalják ezt, és a rögzítéshez hozzájárulásukat adják, vagy amatőr, házi swinger felvételekkel. Ezek ugyan közelebb állnak a valósághoz, de az a véleményem, hogy még mindig nem közelíti meg azt, amit egy klubban személyesen átélhetsz. Gondolj bele: amikor valakit fotóznak, kameráznak, az alanya azonnal, szinte reflex-szerűen pózolni kezd, akár mosollyal, akár egy csápolással, de semmiképp sem a természetességet akarja a felvételen visszaadni. Vannak persze „lesi-fotók”, amik közelebb állnak a valósághoz, azok a bizonyos elkapott pillanatok, amiket mindenki törölni akar azonnal, mert nem épp előnyös oldalát mutatja az illetőnek, akiről készítették. Így lehet ez ezekkel a felvételekkel is.

Azt leszögezhetjük, hogy a prüdériának klubban helye nincs. Semmi szükség álszemérmes viselkedésre. A prűd ember elítéli a nemiségre, szexualitásra vonatkozó bármilyen megnyilvánulást, és felháborodik mások ilyen irányú cselekedetein. Ők éljék meg a saját dolgaikat, tartsuk tiszteletben. Viszont azt Mi is elvárhatjuk, hogy amíg Ők úgy élnek, úgy érzik jónak, addig Mi a klub falain belül a saját szabados elveink szerint „mulatunk”. Egyszer talán Ők is változni fognak, nyitottak lesznek a világ színesebb oldalára, és megpróbálnak felülkerekedni saját korlátaikon. Én ennek csak örülnék, hiszen a saját életük és sokkal izgalmasabb lehetne. Mielőtt megköveznének, nem feltétlen arra értem, hogy egy 10 fős orgiának kellene részeseivé válni, de maga a swingeres miliő Mindenki számára érdekes lehet! Édesanyám sem tud azonosulni a swingerrel, de rendszeres olvasója a blognak, sokat kérdez, elfogultság nélkül a legjobb kritikusom, és néha kérdezget, azóta pedig az ő látóköre is tágasabb, színesebb.

Csütörtökön és szombaton akár ki is próbálhatjátok! Addig is csodás napot kívánok Mindenkinek! Nagy pusszantós.

Számomra a swinger világa teljes mértékben elfogadott, hiszen már évek óta az életem szerves részét képezi. Én ezt a szűkebb-tágabb környezetemben, illetve nem swingeres baráti körömben sem titkolom, a munkahelyemen is gyakori téma „Cuki titkos élete”. A hétfőm sokszor azzal a kérdéssel indul: Mi volt a klubban? Erre három okból is azt a választ adom: „Semmi különös. Jó volt.” Az egyik oka a diszkréció, a másik, hogy a swinger egyáltalán nem való mindenkinek, a harmadik pedig, hogy ennyi intimitást talán én is megengedhetek magamnak.

Felvetődik hát a kérdés: miért is gondolom, hogy nem való ez mindenkinek, illetve kikre is gondolok?

A szürke, unott hétköznapjaimon vendéglátásban tevékenykedem, és már hétfőn a szombati bulira gondolok. Nem ritka, hogy a konzervatív beállítottságú 50-es férfi vendég, aki 30 éve él „boldog” házasságban azzal rukkol elő nekem minden előzetes kérdés, kérés nélkül, hogy már pedig ő elfogadhatatlannak tartja ezt a swingerezést, és ki az az elmeháborodott, aki ilyen helyre viszi a feleségét. Már elég rutinosan fogadom az efféle skatulyázó megnyilvánulásokat, bírálatokat. Elfogadom, hogy ő így gondolja, és csak mosolygok a dolgon. Olykor viszont előfordul - a minap is ez történt-, hogy szelíd közönyömön felhúzta magát, és szapulni kezdte ezt az életmódot, mindezt tette úgy, hogy erről a világról vajmi kevés fogalma van. Mivel épp bal lábbal keltem ki az ágyból aznap reggel, és az alaptermészetem is hordoz némi pikírtséget, amúgy is szívügyem klubozás, így riposztoztam:

„Nézd! 30 éve élsz a nejeddel együtt, a gyerekek már kirepültek. Ez mindenképp dicséretes, megerősít az „örök szerelem” létezésében, legalább annyira, mint a tündérek, manók valós mivoltában. A munkád miatt gyakran vagy külföldi utakon, és többször említetted már, szinte hencegve, hogy egy-egy alkalommal milyen kalandokba bonyolódtál más nőkkel. Abból sem csinálsz titkot, hogy otthon már külön szobában alszotok, elhidegültetek egymástól. A feleséged csinos, intelligens nő, megfelelő egzisztenciával. Szerinted, ahogyan Te is, úgy ő majd nem oldja meg az egészséges szükségleteit? Csak Ti egymás háta mögött, inkorrekten, csaljátok egymást. A swingeres pár viszont egy klubban feldobja a kapcsolatát, a saját szabályaik szerint, egymással, együtt, és nem támadják hátba a társukat. De abban biztos vagyok, hogy ők még otthon is huncutkodnak a közös ágyukban. Van még kérdésed?”

Ilyenkor egy perces néma csenddel adózik az eszmefuttatásomnak, majd jön a fejrázás, hogy ebben biztosan tévedek. Na persze…. (Az azért mókás lesz, amikor az asszony rám fog rontani sárkány üzemmódban, hogy a férje tőlem tudta meg, hogy mással is kamatyol, de ennyi kockázatot vállalok, hiszen ő kezdte a bírálatot.) Maradjon csak ebben a hitben, az ő dolga. Ő véleményt alkotott, én pedig elmondtam az enyémet. Ezzel az ügyet lezártnak tekinthetjük. Nekik a szűk látásmódjuk miatt nem való a swinger, bár talán nagyobb szükségük lenne rá, mint Neked, vagy nekem. Elítél minket, mi pedig eközben mosolygunk, és jól érezzük magunkat.

Más lapra tartozik, hogy tapasztaltam olyat is, hogy egyik swingeres fejtette ki rosszallását a másiknak. Ez már érdekesebb, pláne a klub falain belül. Számomra ez kicsit álszentségnek tűnik, de elfogadom, hogy lehetnek itt is „nézeteltérések”, hiszen SZERENCSÉRE két egyforma ember nincs. Mennyire borzalmas lenne, ha mindenki undok lenne, mint Dr. House - bár én speciel szeretem az őszinteségét -, vagy kedves, mint a mesékben a Jó Tündér. Tudom: a Shrekben pont nem volt jó fej, kedves, de ez is csak azt bizonyítja, hogy már a mesés filmipar is megunta az egyhangúságot. De abban szerintem megtalálhatjuk a közös nevezőt, hogy attól, hogy van véleményünk, nem biztos, hogy illik is kimondani. Feleslegesen nem kell bántani egymást!!!  Jolika a férjével szeret klubba járni, Jeromos otthon hagyja az asszonyt, Ursula a szeretőjét cipeli magával, Kázmér az alkalmi partnereivel jön a szombati partira. ( Igyekeztem olyan neveket találni, amivel nem találkoztam még, ha valaki mégis magát vélné felfedezni, biztosíthatom, hogy nem volt szándékos, csak kitalált, fiktív nevek. ) Nem tudhatjuk, ki, miért jár, vagy miért jön például Jeromos egyedül, lehet nyomós oka van rá, ezért, ha van is véleményünk, inkább majd hazafelé a kocsiban kellene Jolikának szapulnia Kázmért és Ursulát. Apró dolgok ezek, de egy élces véleménynyilvánítással elronthatjuk valakinek a szórakozását. Arról nem is beszélve, hogy talán majd az egyik későbbi party hevében lehet, hogy pont Jolán fog Kázmérékkal hancúrozni.

Egy régi jó swingeres ismerősöm egy testfestős bulin rajzoltatta magára: „Szeretkezz, ne háborúzz!”  (Make love, not war!) Azok a hatvanas évek…. Szexuális forradalom…. A Hair című musical…. „Az amerikai fejekben kezdett összeállni a háborúellenesség és a szabados, örömöket célzó, pozitív életérzés egy tömbbé. Szabadabb lett a szexuális élet, egyértelművé vált, hogy a nőknek is joguk van az örömszerző szexre, oldódott a prüdéria, megváltoztak az ismerkedési szokások.” Legyünk ezért hálásak, és tegyük meg, hogy a negatív kritikákat, bírálatokat otthon felejtjük, vagy elzárjuk az agyunk egy rejtett kis zugába, a kulcsot pedig messzire dobjuk. Klubba szórakozni kell menni!

Nekem még nagyon hétfő van, és dolgozni is kellene, ezért el kell köszönnöm Tőletek! Mesés, szép hetet kívánok Nektek! Legyetek jóságos rosszak! Csütörtökön és szombaton pedig kiváló lehetőség nyílik arra, hogy elkerüljétek a kapcsolatok ellaposodását. Pusszantós! Hamarosan…

Olykor érnek váratlan, ám annál kellemesebb meglepetések egy-egy buli alkalmával. Délután, amikor a csütörtök esti létszám iránt érdeklődtem, még túl sok konkrét információt nem kaptam, mindössze annyit, telefonált két szóló úr, és egy hölgy is bejelentkezett. Nyugtáztam a telefonban hallottakat, és ennek tükrében lemondóan gondoltam a csütörtök éjszakára. Dolgoztam, majd munka után egy kedves ismerősömmel otthoni filmezős programot terveztünk, amit nem is bántam, hiszen kellően fáradt voltam bármi egyéb aktív tevékenységhez. 10 óra környékén csörrent meg a telefonom: „Szia! Nagyon fáradt vagy? Elkelne egy kis segítség a pultban.” Az agyam gyorsan szoftvert frissített, beindult a logisztikai központ, majd rávágtam, a rendhagyó felkérésre, hogy kb. 20 perc múlva tudok ott lenni.

A házimozi partneremet már késő volt lemondani (nem is szívesen bántottam volna meg), így gondoltam életbe lép a B terv, amit egy okos Nő mindig tart magánál. „Felpakoltam” hát Őt is, és irány a klub, egy Gang Bang buli simán elbír még egy szóló pasit, pláne, hogy abszolút laikus a témát illetően, de mindig szorgos érdeklődéssel fogadta a klubos sztorijaimat, de eddig nem volt bátorsága személyesen is ellátogatni egy ilyen szabados helyre. Alkalom szüli a swingerest címszóval vágtunk hát az éjszakának.

Megérkezésünk. Egy gyors üdvözlés után bele is ástam magam a pultos tennivalókba, megszeppent barátomat pedig bemutattam egy ismerős hölgynek, aki készséggel vezette körbe. A rúdon épp egy bájos hölgy vonaglott a Free your mind című zenére, körülötte pedig a puffokon néhány harmincas-negyvenes srác átszellemült tekintettel ücsörgött. Az egyik asztalnál egy hat fős társaság beszélgetett, ők érkezésem láttán azonnal éltek is az alkalommal, és kértek pár frissítő italt.  Időközben tárlatvezetősről visszatérő ismerősöm döbbent arcot vágva, kipirosodva ült le az egyik bárszékre. Hebegve mesélte el, hogy hátul egy fiú és egy lány meztelenül jakuzzizik, az egyik szobában pedig teljesen nyitva az ajtó, és egy leányzót kényeztetett két férfi, a másik szoba ajtaja zárva volt, mondta is neki a „tárlatvezetője”, hogy ilyenkor oda nem lehet bemenni, nem illik nyitogatni, de igencsak fura hangok jönnek ki. Én persze bőszen vigyorogtam, hogy bedobtam a mélyvízbe, és mondtam, hogy akkor most már le kellene dobnia neki is a textilt. Na azt a fejet az életben sem felejtem el. A sokkot sem, amit akkor kapott, amikor a körbe vezető ismerős szóló csajszi felajánlotta segítségét, és ki is ment utána az öltözőbe.

Egy nagy sikoltást hallottam a hátam mögül: az egyik ismerős páros női tagja szánta ezt nekem üdvözlés gyanánt, majd a nyakamba ugrott a viszontlátás örömére. Vizes volt, felhevült a jakuzzitól. Swinger szűz kíséretem is megérkezett, őt igyekeztem bevonni a társalgásba, miközben bőszen igyekeztem uralni a pultban eluralkodó káoszt, amit a kiürült poharak okoztak. A rúdon ficánkolást befejező hölgyemény is odajött, egy „szia” után kért egy palack szénsavmentes ásványvizet, és amilyen hévvel érkezett, olyan lendülettel már el is tűnt a szobákhoz vezető ajtó mögött, az őt csodáló urak pedig nyomás utána. Bele se merek gondolni mit művelhettek hátul.

Ismerőseim már épp indulni készültek, hiszen már túl voltak a hancúrozáson, reggel pedig korán kell kelniük. Útitársam is kezdett oldottabban viselkedni, és a szóló lány unszolásának engedve hátrament vele jakuzzizni, a többi piszkos kis részletbe nem avattak be…. (Hazafelé úton azért megjegyeztem, hogy remélem más szórakozóhelyen nem udvaroltat ennyit magának. De ez a több évi barátság tükrében belefér némi építő kritika, dorgálás.) Én az italok kiadásánál, mosogatásnál, pár kellemes csevejnél többet nem érzékeltem az estéből, de jó volt látni az elégedett arcokat, hallani a hálálkodó szavakat búcsúzáskor az ajtóban.

Nekem ez volt az első „részvételem” Gang Bang Csütörtökön, de abszolút kellemesnek tűnt külső szemlélőként, funkcionálisan passzív résztvevőként. Hajnal kettő körül járt az idő, amikor az utolsó látogató mögött is bezártuk az ajtót, akkorra már én is kicsit roskadoztam a fáradtságtól. A házigazdák megköszönték a segítségemet, és pár szó után, vigyorgó arccal engedtek utunkra.

Igyekeztem diszkréten írni az estéről, és reális képet festeni abból, amit én érzékeltem a buliból. Ez volt tehát a tegnapi napom befejezése. Hamarosan újra olvashattok, vagy beszámolót, vagy aktuális témát a klubbal kapcsolatban, illetve magáról erről a közegről. Még mindig sokakban vannak megválaszolatlan kérdések, tisztázatlan fogalmak, igyekszem mindent sorra venni, és megosztani Veletek, megválaszolni Nektek ezeket a felvetéseket.

További szép hetet Mindenkinek! A szombati partyn még Ti is átélhettek hasonló élményeket, mint amit az imént olvastatok. ( Nem a mosogatásra értem, hanem az „aktív” játékosok impulzusaira.)

Pusszantós Nektek!

Ha összegeznem kellene az elmúlt hetet: szenzációs volt. Minden tekintetben. Csütörtökön egy remekbe szabott Gang Bang Partyval, szombaton pedig ismét érkeztek új klub iránt érdeklődők. Külön szeretném megköszönni egyiküknek, hogy a „Tudni illik” bejegyzésem okán látogatott el hozzánk, és a szó szerinti idézésért duplán hálás vagyok. Mint a Puffin lekvár, ez ad nekem erőt, és mindent lebíró akaratot, az újabb íráshoz. J

Az este további része is sikeres, izgalmakban bővelkedő volt. De a piszkos részletekbe nem avathatlak be Benneteket. Párok, szólók egyaránt meglátogattak, új arcok és visszatérők, kezdők, haladók, a visszajelzések pedig azt igazolják, hogy jól érezték magukat nálunk. A félénkebbek félrevonultak, bezárkóztak, a bátrabbak egy elhúzott függönnyel adtak lehetőséget a kíváncsiskodóknak.  Egyedül talán szóló urakban szenvedtünk hiányt, mivel szóló hölgy, és több szóló pasit favorizáló pár is vendégeskedett nálunk. És ezzel el is érkeztem a mai bejegyzésem témájához: a szólók szerepéhez a klubban.

Ez örök vita téma, kellenek szólók, vagy sem, ha igen, akkor csak lányok, vagy fiúk is? A swinger csak a párok kiváltsága? Utóbbi kérdésre én egy határozott „NEM” válasszal felelnék. A szólók általában azokat a párokat zavarják, akik kizárólag párokkal ismerkednek. Néhány pár azzal érvel, hogy a szólók az esélyeiket rontják, ha más párokat „lefoglalnak” , mások pedig a szóló urak rajzását, kukkolását tartják elfogadhatatlannak. Én amondó vagyok, hogy némi tolerancia, kompromisszumkészség mindenki részéről belefér, és ha egy klub személyzete ezt a „problematikát” kellő odafigyeléssel, az igényekhez mérten kezeli, akkor semmiképp sem ront, határozottan dob a klub hangulatán.

Megtörtént eset: Egyszer volt, hol nem volt, egy adott, kizárólag páros estén sorra érkeztek a párok, köztük egy kedves ismerős házaspár is, akik szó szerint irtóztak a szóló pasiktól; gond nélkül sarkon is fordultak, ha egyetlen egy szingli úr is tartózkodott a házban. Precedens estén a párokon kívül jelen volt az én egyik ismerősöm (jó kiállású férfi személyében), akinek csak annyi volt a szerepe, hogy engem várt a pultnál, és mivel épp a kocsim szervizben volt, neki kellett hazaszállítania az este végén. Miután megnyugtattam a párost, a buli páros jellegét illetően, és jeleztem, hogy a bárban ücsörgő srác inkább áldozata, mintsem résztvevője az estének (jelzem aktívan swingerező ő is, de tiszteletben tartottuk a ház szabályait). Pár órával később a pultnál a párossal közösen cseverésztünk, majd a férj félrehívott, és kissé zavartan, de a tudomásomra hozta, hogy a sofőr szerepre kárhozott ismerősömet szívesen látnák maguk között. Első megdöbbenésem után, széles mosollyal az arcomon válaszoltam: erről talán nála kellene érdeklődni. A többit már a fantáziátokra bízom, de elégedett arcokat láttam visszatérni az egyik szobából, és mindenki nekem hálálkodott az este élmény dús kimeneteléért. Cuki ahol tud, segít. Későbbiekben már rendszeresen láttam a párost a „vegyes” rendezvényeken, és többször keresték az említett harmadik résztvevőt is. Változnak az ízlések, igények. Hajtott az információéhség és a kíváncsiság (tudom, hamar megöregszem), így egy alkalmas pillanatban feltettem a kérdést: Miért, illetve mi változott meg? Reakció: „Tudod Cuki, nem a szóló pasikkal van a probléma, hanem a viselkedéssel. Mi egyszer megégettük magunkat, ezért a páros napokkal védekeztünk az újabb kudarc ellen. Viszont amikor a múltkor beszélgettünk a „sofőröddel”, rájöttünk mennyire intelligens is tud lenni egy szóló úr, nem tolakodó, tisztelettudó, és gondoltuk, adunk egy esélyt. A srác a zárt ajtó mögött is roppant figyelmes volt, és számomra örömet okozott, hogy a páromat ketten kényeztettük, így garantálva számára a dupla élvezetet.”

Konzekvencia szingli férfiaknak: Nem feltétlen a szóló lányok a siker titka, több pár nyitott a befogadásra, de fontos, hogy hogyan közelítetek. A kedves indítás, érdemleges társalgás óriási jelentőséggel bír. A hölgyek szeretik Nőnek érezni magukat, szeretik, ha bókolnak, kicsit udvarolnak nekik. Erre nem csak magánéletben, a klubban is van igény. Ha valaki maguk közé invitál, akkor ott is a kölcsönösségen legyen a hangsúly. Ne legyetek önzőek, és a Nő ezt meghálálja. Akár ezt holnap is kipróbálhatjátok nálunk, szerintem nem lesz ok panaszra. A női intuíció hatalma….

Összességében tehát nem az a lényeg, hogy mennyi szóló vesz részt egy adott estén, hanem, hogy a résztvevő szinglik mennyire vannak tisztában a swinger szabályaival, mennyire mutatnak swinger-szerű magatartást, az adott buliban mennyire van igény a jelenlétükre (ezt az adott ház hivatott felmérni, koordinálni). Mi mindent megteszünk ez ügyben, a Ti dolgotok már csak annyi: érezzétek jól magatokat! Ne felejtsétek: csütörtökön Gang Bang, ahol a pasikra nyitott párok, szóló hölgyek találhatnak kedvükre való mókázást a jelen lévő úriemberekkel. Többen jelezték már várható érkezésüket, ne maradjatok le Ti sem!

További kellemes hetet kívánok Nektek! Millió pusszantós!

Mint minden embernek, nekem is van egy „civil” életem, munkahellyel, családdal, klubos, illetve azon kívüli barátokkal. Főzök, mosok, takarítok, dolgozni járok, szombatonként pedig felöltöm a szexi hacukát, és irány a Győri út 16. pultjába. Fent vagyok közösségi portálokon, ahol az ismerőseimmel napi szinten tartom a kapcsolatot. Itt érdekes dolgok alakulnak ki egy-egy ártatlannak tűnő megosztásom alatt, amikor swingeres, és más vonalról ismert barátaim elkezdenek kommentelni például egy feltöltött retró meséket felelevenítő kép okán.  Tegnap is épp ez történt. Potyogtak a könnyeim a nevetéstől, de a többieknek is…. Le is vontam a konzekvenciát: ahol egy beszélgetésben ( legyen az verbális vagy nonverbális ) , 10 perc után nem a szex a téma, ott bizony kémek vannak. Közöttünk tuti nincs, mert teljesen mindegy miről van szó, kb. 2 perc után elindul a lavina, és akkor nincs megállás. Szegény Csukás István tuti dobna egy hátast, ha elolvasná miféle taglalgatások mentek Mirr Murr és Bagaméri  fotójára. Értetlenül állna –ahogyan én is - , hogy a viharba lyukadtunk ki a MILF-ekhez, a szájgörcsök okozta kellemetlen opciókhoz, hármasokhoz, gyermekdalhoz, amiben a szemetes kuka azt énekli: „úgy megtömtek, hogy nem tudom becsukni a számat”. Miközben boncolgatunk egy-egy témát az az érdekes, mennyire megtaláljuk a közös hangot. A többiek nem ismerik egymást, nem tudják, kit, honnan ismerek, mennek a cinkos megjegyzések, és hopp…. Ki is ugrott a szög a zsákból: a legtöbb ember nyitott lenne a swingerre, csak még magának sem merte bevallani.

Általában ezekből a csevegésekből egy későbbi bulin újra csemegézünk személyesen is, akkor már a társaságot bevonva. Ilyenkor jönnek a kérdések: Melyik portálon vagy fent, és milyen néven? Természetesen, ha X ideje ismerjük egymást, akkor ennek semmi akadálya, nagyon szívesen visszaigazolom a jelölést, de rengeteg ismerős felkérést, üzenetet kapok teljesen idegenektől, akik soha sem voltak klubban, kép- és név nélküli profilokkal, de látták valahol a nevemet swinger kapcsán, és gondolták, hátha….  Elég jól beállított adatlapom van, ismeretlenek üzeneteit külön mappába gyűjtve, a megosztásaim csak az ismerőseim számára nyilvánosak ( a családom, konzervatív rokonok természetesen csak és kizárólag a familiáris fotókra hivatottak, hiszen kinek lenne az jó, ha a  70 éves nagymamám a vasárnapi húsleves közben megkérdezné: „Kislányom! A GANG BANG Party azt jelenti, hogy tűzijáték is lesz? A Facebookon láttam az egyik kép alatt.” Ahha! Persze Mami…. Van nagy durr a végén…. Jobb ezeket megelőzni! ) . Ezekkel a biztonsági beállításokkal védem magamat, és persze az ismerőseimet is, hiszen diszkréció mindenekelőtt. Ha egymást jelölitek be, nem árt azért, ha privát üzenetben invitáljátok a következő partira, és nem az idővonalán osztjátok meg, hogy mennyire volt jó a szombat este, és reméled, hogy két hét múlva újra klubban találkoztok. A nagymami nem biztos, hogy „lájkolná” ezt, és abban sem vagyok biztos, hogy ezen túl elvállalná a gyerekfelügyeletet.

Én nagyon szívesen válaszolok az ismeretlenek üzeneteire is, amennyiben nálam érdeklődik nyitva tartás, szabályok stb. iránt, vagy átirányítom a klub weblapjára, de amikor egy anonim profil azért ír nekem, hogy kísérjem őt el klubba, legyek az Úrnője otthon, vagy hétvégén ugorjak át hozzá meg a párjához, mert szívesen hármasoznának…….. Hát….. Ezekre az adott hangulatomnak és vérnyomásomnak megfelelően adok választ, de befolyásolják a Hold és csillagok állása is, illetve, hogy melyik lábammal ébredtem aznap reggel, de egyik esetben sem nevezhető pozitívnak.

Próbáljuk helyesen kezelni a swingeres dolgokat a közösségi oldalakon is. Hamarosan lesz a klubnak saját fóruma, ahol kedvetekre tudjátok leegyeztetni a tervezett látogatásotokat, vagy elmesélhetitek mennyire jó volt nálunk adott éjszakán, ismerkedhettek a klub többi látogatójával.

Addig is további szép napot Nektek! Várunk szeretettel csütörtökön és szombaton! Puszi!

Összességében elmondhatom, hogy fantasztikus hetet zártam. Eltelt a Húsvét, ami nekem ugyan azon kívül, hogy elő lehet venni a nyuszi-füleket, és vadul pózolni vele, nem a kedvenc ünnepem. Bár azon gyakran eltűnődtem már, hogy elég perverz dolog állat jelmezre gerjedni, de a magyarázat természetesen adott: Hefner bácsi kultikus szex-szimbólummá tette ezt a szőrös kis élőlényt, amikor Art Paul  (a Playboy művészeti vezetője ) megtervezte az első, akkor még rajzfilm szerű, öltönyös nyulat. Az ő szavaival élve, azért, mert „humoros asszociációkat kelt a szexualitással kapcsolatban, valamint vidám és játékos”.  Ezt tehát fogadjuk el, és gondoljunk a lap ikonjaira: Bo Derektől és Marilyntől kezdve, Dita Von Teesen át egészen Eva Herzigovaig, hogy csak párat említsek közülük.

Az ünnep alatt felkerült az első blogbejegyzésem ( ezt hozta nekem a nyúl, meg az elmaradhatatlan Kinder tojást ) , amit a statisztikák szerint szép számmal olvastatok, aminek nagyon örülök, és remélem továbbra is szívesen fogadjátok az írásaimat. Megtartottuk az első ruhás, látogatós esténket is, ahol lehetőség nyílt a jelen lévő pároknak egy üdítő mellett feltenni  kérdéseiket, körbenézni a házban. Megfenyegettek, hogy vissza fognak térni hozzánk, mi pedig szeretettel várjuk őket „élesben” is. Eljött egy szívemnek kedves pár, akiket kb. 4-5 éve láttam utoljára. Volt is nagy meglepetés az ajtóban, tipikusan gyanakvóan méricskélő nézéssel kezdve, amikor próbálod összerakni, hogy honnan ismered őket, majd a felismerés örömével a „váááááááá, Ti vagytok azok!?”  heuréka felkiáltással zárva.

Sokat beszélgettünk a pultnál. Nosztalgiáztunk a régi szép időkről, saját swingeres tapasztalatainkról, de szóba kerültek a szokásos témakörök, mint például az autók ( nincs swinger party bizonyos pasis témák nélkül, Mi Nők pedig rögtön elővesszük a fakanalat ) , illetve boncolgattuk, hogy mitől is megy jól egy klub. Szerintem ezt sokan szeretnék tudni, leginkább én is…. Higiénia, kedves kiszolgálás, korrektség, jó házigazda: ezeket úgy gondolom nem kell kiemelnem, hiszen alap „követelmények”  egy klubbal kapcsolatban.

Vacsora: legyen friss, és akár hajnal  4-kor is tudj valamit fogyasztani. ( Apukám anno engem sem engedett a strandon ugrálni teli pocakkal a medencébe, szóval gondolni kell azokra is, akik inkább egy kiadós „párnacsata” után tömnék meg a hasukat. )

Zene: az örök dilemma. Soha nem fogsz tudni minden ember elvárásának megfelelni. Mivel szinte több generációs látogató körről beszélünk, így az örökzöldektől kezdve napjaink slágereiig mindenre van igény, viszont tolerálni kell, ha épp nem az aktuális kedvencünk szól. Egy Gang-Bang, vagy egy 100% tisztaságú partyn egy jól összerakott mix elegendőnek- , elfogadhatónak kell legyen, hiszen nem a disco a ház fő profilja. Igény esetén felvetődött a gondolat, hogy tartunk kimondottan ruhás Swinger- Discot is, ahol bővített zenei repertoárral állunk rendelkezésetekre, illetve nagyobb hangsúlyt fektetünk a táncolásra. A táncparkett mindig is jó színtere volt az „előjátéknak”, egy simulós, vagy keverős számnál könnyen megjön az ember kedve a folytatásra, pár rúdon tekergő leányzó látványáról nem is beszélve.

Létszám: Sok, vagy kevés? Kinek mi. Szóló uraknak, hölgyeknek talán ez annyira nem mérvadó, mint a pároknak, ahol teszem azt 3-4 embernek, vagy többnek kell összehangolódni, kölcsönösen szimpatizálni. ( És akkor meg is ragadnám az alkalmat, hogy megemlítsem az egyik Gang-Bang fináléját, ahol az arányok kiegyenlítődtek, és felvetődött egy kósza gondolat: „Mit szólnátok a hatoshoz?”  Kedves szőke hajú leányzó: NEM! Ez nem a hatos lottó főnyereményét jelenti!!!  ) Személyes véleményem, vagy mondjuk úgy tapasztalatom, és több pár is egyetértett ezzel az állásponttal velem, hogy teljesen mindegy hányan vannak, a lényeg, hogy akkor és ott találkozz legalább egy olyan emberrel/párral, akivel jól tudod magad érezni. Sokan a nagy számok törvényére alapoznak, legyenek minél többen, úgy nagyobb az esély. Szerintem ez nem feltétlen igaz, és a túl nagy létszám egyéb minőségi rovást eredményezhet, de mindenkinek szíve joga eldönteni, mi alapján választ, mit favorizál jobban. 

A legfontosabb: Érezd jól magad!

Még egyszer szeretném megköszönni, hogy olvassátok a bejegyzéseimet! Legyen csodás napotok! Most el kell köszönnöm, ugyanis kinéztem egy tuti rucit szombatra, amit okvetlen meg kell szereznem, és már nyitva az üzlet! Várunk szeretettel továbbra is! Találkozunk szombaton személyesen, vagy virtuálisan hamarosan itt jelentkezem. Pusszantós Nektek!